Most, hogy az Origónál ilyen botrányos dolgok történnek, teljesen egyértelművé vált, hogy Magyarországon megszűnt a sajtószabadság, immáron végérvényesen. Az ebben a legszomorúbb, hogy az a sajtószabadság szűnt meg, ami már 2011. januárjában is megszűnt, és minden, magára valamit adó médium rengeteg nyelven kihirdette (miután megszűnt). Nem beszélve a Kurírról meg a többiről még az I. Orbán-kormány rombolása idejéből (bár Mellár azóta igencsak szimpatikus lett, de Chikán is szakemberré vált, amióta nem fideszes), de azért a Kurucot azt tiltsák be, mert mindennek van határa.

További dilemma, hogy azok a németek, akik már nem nácik, hanem a legjobb, saját magukkal szembenéző európai polgárok (a nácik már csak magyarok lehetnek leginkább, sőt, azok is voltak, pl. Képíró meg Csatáry), most hirtelen lehet, hogy kiderül róluk, hogy mégis csak nácik, ha hirtelen lefekszenek Orbánnak. Pedig Merkel asszony, amíg Orbánt bírálta, addig korunk egyik legbefolyásosabb politikusa volt, de most csak egy orbáncsicska. Sajnos új kedvenc országot kell keresnünk az EU-ban... ://

Longinus lándzsája: A legenda szerint ez a lándzsa volt az, amelyikkel egy névtelen (ismeretlen, csak feltevések vannak a katona nevére vonatkozólag) római centurió megdöfte a keresztre feszített Jézus holttestét, hogy megbizonyosodjon a halál beálltáról. Nikodémus elbeszélése szerint ezt a katonát Longinusnak hívták.

Mint azt bizonyára köztudott, vasárnap ismét az urnákhoz járul Magyarország. Az előreláthatóan elsöprő fideszes győzelmet és jobbikos előretörést hozó választáson bekukkantunk kicsit a díszletek mögé. Kedves balliberálisok! Ismerjétek meg ennek a várhatóan hatalmas sikernek okait, amelyek egyszersmind okai a ti várhatóan hatalmas lebőgéseteknek is. Koncentráljunk csak az utolsó hétre, milyen benyomások érhették rólatok a még bizonytalan választókat.

Minden MSZP-SZDSZ-es hülye bekommenteli, de azért egy posztot megér ez, és biztosan folytatható a sor milliónyi tétellel. Facebook, 168 óra, meg még ki tudja, mi.

Most sorról sorra átvesszük az állításokat, és észérvekkel megcáfoljuk őket.

A választások óta eltelt néhány nap tapasztalata késztetett morfondírozásra arról, hogy a fogyatkozó balliberális ellenzék vagdalkozása, mocskolódása, vádaskodása - tömören szólva: fidesz-gyűlölete mögött milyen okok, milyen érzések húzódhatnak meg? Miért fáj nekik, a tolerancia és a demokrácia élharcosainak az, ha egy nemzeti párt szabályos, demokratikus választásokon megszerzi a nemzet elsöprő többségének a támogatását? A válasz megértéséhez érdekes módon egy György Péterrel készített interjú segített hozzá. Figyelem, szubjektív vélemény, bölcsészkedés következik!

Jónéhány "történelmietlen" mű foglalkozik azzal a meglehetősen perverz helyzettel, mi lett volna, ha Adolf Hitler életben marad. Nos, ez a fajta játék az alternatív történelemmel a liberálbolsevik hatalmi tömb ismételt porráégésével furcsa valósággá vált. A hajdan elképesztő hatalommal bíró, mára azonban egy betonkockánál többet nem uraló gonosz erő, ebben az egészen furcsa tudatállapotban mókásabbnál mókásabb pillanatokat produkál nekünk.

Elzúgott a nemzetünk egyik legnagyobb győzelmére emlékeztető déli harangszó, úgyhogy most következhet egy újabb nagy győzelem.

Nem szeretnénk olyan országban élni, ahol nincs kétharmada a Fidesznek. Ezért felkerekedünk, hogy odategyük az X-et Miniszterelnök Úrra és csapatára.

ÉLŐ!

14:16 (Narancsköd): Az ellenzék, beleértve az ellenzéki sajtót (pl. Index), vonaglik, prüszköl, és olyan hiteltelenül próbálja elmagyarázni, hogy a Fidesz igazából nem nyert, hogy ettől csak tovább nő az örömünk. Most, hogy a közös lista vezetői megkapták azt a fejmosást Ron Werber főnökeitől, amely nélkül nagyon ellettek volna, kezdődhet az egymásra mutogatás. A liberálbolsevik önáltatással és marakodással jól elleszünk az EP-választásokig.

08:38 (Trédoff): Szép jó reggelt mindenkinek! Gyönyörű reggelre ébredtünk, tavasz van, cirógatom a nőt... és tudom, hogy Magyarország következő négy éve is biztos kezekben van! Ajánlom mindenkinek a tegnap esti felvételeket, s ajánlom azok üzeneteit is.

Kérdéssel fordulnák felétek, de előbb felsorolnám címeiteket. Csak a miheztartás végett.